Idestova két éve élek Svédország dél-nyugati vidékein. Előbb vagy utóbb megtalálja az ember a helyét. Persze nem kevés izgalom és küzdelem árán. De lássuk csak hogy kerültem ide?!
Minden alkalommal mikor új emberekkel találkozom, megkérdezik hogyan és miért választottam Svédországot. Persze erre az embernek van egy rövid és egy hosszú válasza. A rövid behízelgős, mert gyönyörű a terészet, sok a hó és kedvesek az emberek. Ez persze remekül jön ha az ember egy új helyen kezd valamilyen állásban vagy iskolában. Egy ilyennek feltétlenül az ember zsebében kell lennie. Amit elő tud húzni a zsebéből és meglebegtetni. És tulajdonképpen nem is áll messze az igazságtól, vagy inkább mondjuk úgy nem állt messze akkor mikor Svédországba jöttem. Akkor igencsak nagy elszántsággal és hittel mondtam ezeket a szavakat.
Szóval 2009 március 6-án érkeztem ha jól emlékszem, nem Svédországba, hanem Norvégiába Osloba, majd onnan vonatoztam át a határon és néhány átszállás után megérkeztem Åmålba.
Hu de nagyon rége volt már mikor annyi időm volt, hogy blogírással üthettem el az időm egy részét. Most, ismét ilyesmire vállalkozok. Mert kezdek eltűnni a kedves ismerősök szeme elől. Nincs időm hogy napi, heti kapcsolatot fenn tudjak tartani. Na persze most mondhatjátok, hogy arra van az embernek ideje amire akarja. Hát én ezt most nagyon szeretném...
A cél pedig heti hét-három bejegyzés. Elvileg ez kivitelezhető. Bár biztosan találok majd kifogásokat hogy miért is nem jelentkeztem. És ez perszen nem csupán lustaság, hanem elfoglaltság is.
Hát akkor ezúttal sok szerencsét és kitartást kívánnék mind az olvasoknak mind pedig a szerzőnek.
